EsГly- Гs jogegyenlЕsГgi hiГnyossГgok a marosvГsГrhelyi MЕvГszeti lГceumban/Lipsa egalitДЕii de Еanse Еi Гn drepturi la Liceul de ArtД din TГrgu MureЕ sign now

A Maros Megyei TanfelГgyelЕsГg figyelmГbe
Dr. Daniel Petru Funeriu, a NevelГsi, KutatГsi, IfjГєsГgi Гs Sportminiszter figyelmГbe

Igen tisztelt Miniszter Гєr!
Igen tisztelt FЕtanfelГgyelЕ Гєr!

TГrgy: EsГly- Гs jogegyenlЕsГgi hiГnyossГgok a marosvГsГrhelyi MЕvГszeti lГceumban

A beadvГny alГГrГіi, a marosvГsГrhelyi MЕvГszeti lГceum magyar tagozatos diГkjainak szГlЕi valamint tГmogatГіi felhГvjuk a cГmzettek figyelmГt az iskolГban tapasztalt sГєlyos, a RomГnia AlkotmГnya Гltal is vГdelmezett polgГri jogokat sГrtЕ helyzetre, amellyel jelenleg az emlГtett oktatГsi intГzmГnyben szembesГlГnk. KГrjГk az Гgyben illetГkes vezetЕt, hogy a helyzet igazsГgos megoldГsa ГrdekГben maradГktalanul tegye meg a szГksГges, Гs jogszerЕ intГzkedГseket.
A marosvГsГrhelyi MЕvГszeti iskola Гs lГceum egyike a legrГgebbi romГniai mЕvГszeti iskolГknak, amely idГn 60 Гves. Az eltelt 60 Гvben a MЕvГszeti lГceum szГmtalan vilГghГrЕ kГpzЕ- Гs zenemЕvГsz ГletpГlyГjГt pallГrozta. Ezek a vilГgszerte elismert szemГlyek kivГtel nГlkГl azt ГllГtjГk, hogy a mЕvГszi pГlyГjukat a MЕvГszeti iskolГban Гs lГceumban eltГltГtt idЕszak dГntЕen befolyГsolta. A marosvГsГrhelyi Zeneiskola Гs a LГceum erЕteljes interetnikus Гs vГltozatos felekezeti kГzegben emelkedett a multikulturГlis fejlЕdГs irГnyГba, diГkjai Гs tanГrai mind a romГn, mind a magyar kГzГssГg soraibГіl is szГrmaznak. Az elmГєlt hГєsz Гvben nГvekvЕ ГrdeklЕdГs kГvetkeztГben az 5. Гs a 9. osztГlyban kГt pГrhuzamos magyar tannyelvЕ osztГly indult, egyik zene, a mГsik kГpzЕmЕvГszeti profillal. Az emlГtett osztГlyok az Гvfolyam kifutГsГig zavartalanul nagy lГtszГmmal mЕkГdtek, mГg azokban az idЕkben is, amikor az orszГg gazdasГgi helyzete a mostaninГl sokkal rosszabb volt.
A 2009-2010-es tanГvben a magyar tagozaton nagyszГmГє vГgzЕs diГk van a 4. Гs a 8. osztГlyban egyarГnt. Valamennyien jeleztГk, hogy a MЕvГszeti lГceumban szeretnГnek tovГbb tanulni. EzenkГvГl nagyon sok kГrelem Гrkezett az igazgatГіsГgra Maros megye mГs iskolГiban tanulГі gyerekek szГleitЕl, akik ЕsztЕl ebbe az iskolГba szeretnГk jГratni gyerekeiket.
A Maros Megyei TanfelГgyelЕsГg kГzГlte a MЕvГszeti lГceum igazgatГіsГgГval a 2010-2011-es BeiskolГzГsi tervvel kapcsolatos dГntГsГt, amelybЕl egyГrtelmЕen kiderГl, hogy elutasГtjГk kГt pГrhuzamos magyar osztГly lГtesГtГsГt, Гs csak egyetlen 5. Гs 8. magyar nyelvЕ osztГly indГtГsГt tГmogatjГk az Гєj tanГvben. A TanfelГgyelЕsГg dГntГse meghozatala sorГn figyelmen kГvГl hagyta azokat a statisztikai bizonyГtГkokat, amelyek azt mutatjГk, hogy elegendЕ tehetsГges fiatal jelГlt van, aki ebben az iskolГban Гs anyanyelvГn szeretne tovГbb tanulni a mЕvГszi pГlyГn. Ami pedig a romГn tannyelvЕ osztГlyokat illeti, a romГn tannyelvЕ 8. osztГly vГgzЕsei szГmГra elegendЕ hely biztosГtott a szГmukra Гs mГs iskolГkbГіl jelentkezЕk szГmГra egyarГnt, hogy ne okozzon sem gondot, sem aggodalmat azoknak a tanulГіknak, akik ebben az iskolГban szeretnГk folytatni a megkezdett tanulmГnyaikat, sem azok szГmГra, akik lГceumi tanulmГnyai elvГgzГsГre ide szeretnГnek beiratkozni a megye mГs iskolГibГіl.
Jelenleg Maros megyГben hГrom mЕvГszeti szakirГnyГє iskola van (MarosvГsГrhelyen, SzГszrГgenben Гs SegesvГrott), Гm ezek kГzГl csak a marosvГsГrhelyi biztosГt oktatГst magyar nyelven is. TehГt Maros megye diГkjai, akik magyar nyelven szeretnГk megkezdeni Гs folytatni mЕvГszeti oktatГsi kГpzГsГket, kizГrГіlag MarosvГsГrhelyen tehetik meg.
Ha az Гєj tanГv (2010-2011) beiskolГzГsi terve nem tennГ lehetЕvГ kГt pГrhuzamos magyar tannyelvЕ osztГly beindГtГsГt, nagyon sok mЕvГszeti iskolГs vГgzЕs diГk kГnytelen lesz mГs oktatГsi intГzmГnyt vГlasztani. Itt olyan diГkokrГіl van szГі, akik legalГbb 4, de sok esetben akГr 8 Гven Гt tanultak a MЕvГszeti iskolГban. Rajtuk kГvГl mГg szГmtalan fiatal nem bГr Гlni ezzel a vГlasztГsi lehetЕsГgГvel. A jelenlegi adataink szerint a helyhiГny miatt a magyar nyelvЕ 8. osztГly vГgzЕseinek 50\%-a kГnytelen felhagyni a mЕvГszeti pГlyГjГval, Гs ez mind a szГlЕket, mind a diГkokat megviseli, fГlelemmel tГlti el.
SzeretnГnk emlГkeztetni arra, hogy az esГly- Гs jogegyenlЕsГg a demokrГcia alapkГveinek szГmГtГі jogok, Гs szerintГnk ezeket minden egyes ГllampolgГr esetГben ГrvГnyesГteni kellene, nemzeti hovatartozГsГtГіl fГggetlenГl. Az oktatГsi rendszer lehetЕsГgeit Гs feltГteleit az EurГіpai UniГі Гs RomГnia AlkotmГnya Гltal is szavatolt alapelvek szerint kellene biztosГtani. FigyelmГbe ajГnljuk, hogy RomГnia mind az Гltala ratifikГlt nemzetkГzi egyezmГnyek, mint a KisebbsГgvГdelmi keretegyezmГny, A regionГlis vagy kisebbsГgi nyelvek eurГіpai chartГja, de a nemzeti jogszabГlyok rГvГn is vГllalta, hogy tГmogatja a nemzetisГgi oktatГst, ahol erre lehetЕsГg nyГlik, Гs tartГіzkodik mindennemЕ politikai vagy gyakorlati intГzkedГstЕl, amelynek a cГlja a nemzeti kisebbsГgek asszimilГciГіja. RomГnia AlkotmГnyГnak 32. cikkelye (3.) bekezdГse ГrtelmГben, a nemzeti kisebbsГgekhez tartozГі szemГlyeknek joguk van anyanyelven tanulniuk. (вA nemzeti kisebbsГgekhez tartozГі szemГlyek anyanyelvЕ tanulГshoz Гs kГpzГsГhez valГі jogГt szavatolja az alaptГrvГny. Az emlГtett jogok gyakorlГsi mГіdjГt kГlГn tГrvГny szabГlyozza.в) A hivatkozГsban szereplЕ 84/1995. Гvi ГєjrakГzГlt tГrvГny hasonlГіan szentesГti ezt a jogot (118. szakasz: A nemzeti kisebbsГgekhez tartozГі szemГlyeknek joguk van sajГt nyelvГkГn tanulni Гs tovГbbkГpzГsben rГszesГlni az oktatГs valamennyi szintjГn Гs formГjГn, valamint azokon az oktatГs formГkon, amelyekhez elegendЕ igГny mutatkozik, a tГrvГny szerint.в)
Az anyanyelvi oktatГshoz valГі jogot az Emberi jogok eurГіpai egyezmГnye ElsЕ kiegГszГtЕ protokolluma is biztosГtja, amely elЕГrja: вSenkitЕl sem tagadhatГі meg a kГpzГshez valГі jog. Az Гllam, az oktatГs Гs a nevelГs terГn vГllalt hatГskГrГben tiszteletben tartja a felek jogГt a szemГlyek vallГsi Гs filozГіfiai nГzeteinek megfelelЕ oktatГshoz Гs kГpzГshez.в Az EurГіpai Emberjogi BГrГіsГg joggyakorlata szerint вaz Гllamoknak negatГv kГtelessГge nem gГtolni egy szemГly hozzГfГrГsГt ehhez a rendszerhez, tovГbbГ az Гllamokat pozitГv kГtelezettsГg is illeti, ami abban merГl ki, hogy azokat a tГrsadalmi fejlЕdГs Гs igГnyekhez kell igazГtania. Ezen a gondolatmeneten, a tagГllamoknak egy mГsik pozitГv kГtelezettsГge is van a lГtezЕ oktatГsi rendszerrel szemben, Гspedig az, hogy egyenlЕ jogГє Гs megkГlГnbГztetГs nГlkГl tegye lehetЕvГ bГrmely szemГly hozzГfГrГsГt a lГtezЕ oktatГsi formГkhoz [...] Az Гllamoknak kГtelessГg egyenlЕ esГllyel, vagy vizsga Гltal valГі hozzГfГrГst biztosГtani az Гrdekeltek szГmГra hasonlГі kГpzГsekhez [...] Az oktatГsi formГkhoz valГі hozzГfГrГs csupГn egy rГsze a kГpzГshez valГі jognak, ahhoz, hogy ez a jog kifejthesse jГіtГkony hatГsait, kifejezetten szГksГges az is, hogy a jelГlt kГpes legyen hasznosГtani is az elvГgzett tanulmГnyait [...].

MarosvГsГrhely, 2010. januГr 22.


CДtre Inspectoratul Еcolar JudeЕean MureЕ
Гn atenЕia domnului dr. Daniel Petru Funeriu, Ministru al EducaЕiei, CercetДrii, Tineretului Еi Sportului

Stimate domnule Inspector general!
Stimate domnule Ministru!

Obiectul: Lipsa egalitДЕii de Еanse Еi Гn drepturi la Liceul de ArtД din TГrgu MureЕ

Noi, semnatarii acestei petiЕii, Гn calitate de pДrinЕi ai elevilor din Liceul de ArtД, dorim sД vД ГnvederДm o situaЕie gravД privind drepturile cetДЕeneЕti garantate de ConstituЕie, cu care ne confruntДm la unitatea ЕcolarД menЕionatД, de aceea cerem sД luaЕi urgent mДsurile legale Еi posibile pentru justa rezolvare a situaЕiei.
Еcoala Еi Liceul de ArtД din TГrgu MureЕ este unul dintre cele mai vechi Еi renumite Еcoli de artД din RomГnia, Гmplinind anul acesta 60 de ani. Гn aceЕti 60 de ani Liceul a contribuit la formarea a numeroЕi artiЕti plastici, muzicieni de renume mondial. Aceste personalitДЕi afirmД cД Гn formarea lor ca artiЕti, Liceul de ArtД din TГrgu MureЕ a avut un rol decisiv. AЕezatД Гntr-o zonД cu un puternic caracter interetnic si interconfesional, Еcoala Еi Liceul de ArtД din TГrgu-MureЕ a adoptat ca principalД direcЕie de dezvoltare multiculturalismul, avГnd Гn rГndurile sale elevi, respectiv cadre didactice de etnie romГnД Еi maghiarД. Гn ultimii douДzeci de ani, existГnd un numДr mare de cereri de Гnscriere, Гn aceastД instituЕie de ГnvДЕДmГnt s-au ГnfiinЕat douД clase cu predare Гn limba maghiarД, una fiind clasД de arte plastice, iar cealaltД clasД de muzicД, atГt Гn clasa V-a, cГt Еi Гn clasa IX-a. Aceste clase au funcЕionat cu un numДr mare de elevi Гn tot aceЕti ani, ani Гn care economia ЕДrii avea probleme mult mai mari faЕД de cele din prezent.
Гn anul Еcolar 2009-2010 la secЕia cu predare Гn limba maghiarД vor absolvi un numДr mare de elevi Гn clasele a IV-a Еi a VIII-a. Fiecare absolvent a semnalat cД doreЕte continuarea studiilor de artД Гn cadrul Liceului de ArtД. Deasemenea, s-au Гnregistrat multe cereri din partea elevilor care Гn prezent ГnvaЕД la alte Еcoli ale judeЕului. Inspectoratul Еcolar JudeЕean MureЕ a informat direcЕia Liceului de ArtД despre decizia luatД cu privire la Planul de Еcolarizare pe anul Еcolar 2010-2011, din care reiese clar cД nu se va accepta ГnfiinЕarea unui numДr de douД clase cu predare Гn limba maghiarД, ci numai unei singure clase de a V-a Еi a IX-a. Inspectoratul Еcolar JudeЕean MureЕ a luat aceastД decizie Гmpotriva dovezilor statistice care aratД existenЕa unui numДr suficient de elevi talentaЕi care doresc sД urmeze educaЕia vocaЕionalД artisticД la acest liceu Еi doresc sД ГnveЕe Гn limba lor maternД.
Referitor la clasele cu predare Гn limba romГnД, numДrul locurilor disponibile pentru absolvenЕii claselor a VIII-a vor acoperi cererile existente, mai precis numДrul absolvenЕilor, Еi numДrul locurilor disponibile nu va crea probleme ori frustrДri nici elevilor care doresc sД ГЕi continue studiile de artД, nici celor care doresc sД devinД elevi ai Liceului Еi provin din alte Еcoli ale judeЕului, deoarece sunt locuri suficiente pentru cei care doresc sД ГЕi continue studiile Гn limba romГnД.
Гn prezent, Гn judeЕul MureЕ funcЕioneazД trei Еcoli de ArtД (Гn TГrgu MureЕ, Reghin Еi SighiЕoara), dar dintre aceste instituЕii numai cea din TГrgu MureЕ dispune de clase cu predare Гn limba maghiarД. Ca urmare, copiii din judeЕul MureЕ care doresc sД urmeze formarea vocaЕionalД Гn limba maghiarД pot studia numai Гn TГrgu MureЕ.
Гn cazul Гn care noul plan de Еcolarizare pentru clasele de liceu (2010-2011) nu va oferi posibilitatea ГnfiinЕДrii unui numДr de douД clase cu predare Гn limba maghiarД, mulЕi dintre elevii Liceului de ArtД vor fi nevoiЕi sД ГЕi continue studiile Гn alte instituЕii educaЕionale, fiind vorba de tineri care au fost elevii Еcolii timp de 8 sau cel puЕin 4 ani. Pe lГngД aceЕti elevi, mulЕi dintre tinerii care doresc sД ГЕi continue studiile Гn Liceul de ArtД nu-Еi vor putea exercita aceastД opЕiune. Гn prezent, din planul de Еcolarizare reiese faptul cД 50\% din elevii de etnie maghiarД din clasele a VIII-a sunt nevoiЕi sД abandoneze studiile de artД Еi acest lucru creeazД frustrДri Еi panicД atГt Гn rГndul elevilor, cГt Еi al pДrinЕilor.
Dorim sД subliniem cД egalitatea de Еanse, precum Еi garantarea drepturilor egale sunt principiile de bazД ale democraЕiei Еi credem cД acestea trebuie aplicate Гn cazul fiecДrui cetДЕean, indiferent de etnia acestuia. PosibilitДЕile Еi opЕiunile oferite de cДtre sistemul educaЕional trebuie create pe baza acestor principii fundamentale ale Uniunii Europene, dar Еi ale ConstituЕiei RomГniei.
Dorim sД vД atragem atenЕia asupra faptului cД RomГnia, atГt prin ratificarea unor tratate internaЕionale, cum ar fi ConvenЕia-cadru pentru protecЕia minoritДЕilor naЕionale, Carta europeanД a limbilor regionale sau minoritare, cГt Еi prin legislaЕia naЕionalД, promoveazД ГnvДЕДmГntul Гn limba minoritДЕilor, unde existД aceastД posibilitate, Еi se abЕine de la orice politicД ori practicД avГnd drept scop asimilarea persoanelor aparЕinГnd minoritДЕilor naЕionale. Conform art. 32 al ConstituЕiei RomГniei, alin. 3, persoanele aparЕinГnd minoritДЕilor naЕionale au dreptul de a ГnvДЕa Гn limba maternД (вDreptul persoanelor aparЕinГnd minoritДЕilor naЕionale de a ГnvДЕa limba lor maternД Еi dreptul de a putea fi instruite Гn aceasta limbД sunt garantate; modalitДЕile de exercitare a acestor drepturi se stabilesc prin lege.в Legea la care face trimitere ConstituЕia, Еi anume Legea nr. 84/1995, actualizatД, consacrД Гn mod similar acest drep (art. 118: вPersoanele aparЕinГnd minoritДЕilor naЕionale au dreptul sД studieze Еi sД se instruiascД Гn limba maternД la toate nivelurile Еi formele de ГnvДЕДmГnt, precum Еi la tipurile de ГnvДЕДmГnt pentru care existД o cerere suficientД, Гn condiЕiile legiiв).
Dreptul la educaЕie este asigurat Еi prin Primul protocol adiЕional la ConvenЕia europeanД a drepturilor omului, care prevede: вNimДnui nu i se poate refuza dreptul la instruire. Statul, Гn exercitarea funcЕiilor pe care Еi le va asuma Гn domeniul educaЕiei Еi al ГnvДЕДmГntului, va respecta dreptul pДrinЕilor de a asigura aceastД educaЕie Еi acest ГnvДЕДmГnt conform convingerilor lor religioase Еi filozofice.в Conform jurisprudenЕei CurЕii Europene a Drepturilor Omului, вstatele au obligaЕia negativД de a nu Гmpiedica o persoanД sД beneficieze de acest sistem, iar pe de alta, ele sunt Еinute Еi de obligaЕii pozitive, constГnd Гn a-l menЕine Еi Гn a-l adapta la neviole dezvoltДrii sociale. Pe aceeaЕi linie de gГndire, statele contractante au Еi altД obligaЕie pozitivД privitoare la sistemul de ГnvДЕДmГnt existent, Еi anume aceea de a asigura accesul egal Еi nediscriminatoriu al oricДrei persoane la formele de ГnvДЕДmГnt existente. [...] Statele au obligaЕia de a asigura accesul egal al celor interesaЕi, fie Еi pe bazД de selecЕie, la astfel de cursuri. [...] Accesul la formele de ГnvДЕДmГnt constituie numai o parte a dreptului la instruire; pentru ca acest drept sД-Еi producД Вefectele sale utileВ este necesar, Гn special, ca titularul sД fie Гn mДsurД sД-Еi punД Гn valoare studiile efectuate [...].в

TГrgu-MureЕ, 22 ianuarie 2010.

Sign The Petition

Sign with Facebook
OR

If you already have an account please sign in, otherwise register an account for free then sign the petition filling the fields below.
Email and the password will be your account data, you will be able to sign other petitions after logging in.

Privacy in the search engines? You can use a nickname:

Attention, the email address you supply must be valid in order to validate the signature, otherwise it will be deleted.

I confirm registration and I agree to Usage and Limitations of Services

I confirm that I have read the Privacy Policy

I agree to the Personal Data Processing

Shoutbox

Who signed this petition saw these petitions too:

Sign The Petition

Sign with Facebook
OR

If you already have an account please sign in

Comment

I confirm registration and I agree to Usage and Limitations of Services

I confirm that I have read the Privacy Policy

I agree to the Personal Data Processing

Goal
0 / 50

Latest Signatures

No one has signed this petition yet

Information

Johnny HardinBy:
Entertainment and MediaIn:
Petition target:
Maros Megyei TanfelГgyelЕsГg/Inspectoratul Еcolar JudeЕean MureЕ

Tags

No tags

Share

Invite friends from your address book

Embed Codes

direct link

link for html

link for forum without title

link for forum with title

Widgets